minoritárius jelentése

  • kisebbségi
  • újkori latin, ‘ua.’, lásd még: minoritás

További hasznos idegen szavak

akheiropoiétész

  • művészet Krisztust, Máriát vagy szenteket ábrázoló bizánci kép, amely a legenda szerint csodás módon keletkezett
  • görög, ‘ua.’, tkp. ‘nem kézzel alkotott’: a- ‘nem’ | kheir ‘kéz’ | poieó ‘alkot’
A minoritárius és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.

konjunktúralovag

  • közgazdaságtan a váratlanul kedvező gazdasági helyzetet meglovagoló, azt gátlástalanul kihasználva nyerészkedő személy
  • lásd még: konjunktúra

dirimeus

  • jogtudomány érvénytelenítő, bontó (akadály)
  • latin, ‘ua.’: dirimere ‘elkülönít, megszüntet’: di(s)- ‘szét’ | emere ‘fog, vesz’

kemoheterotrófia

  • növénytan egyes növények vegyes táplálkozási módja, amely a kemotrófia és heterotrófia jegyeit együttesen mutatja kemo(trófia), heterotrófia

reimplantáció

  • orvosi, biológia kimetszett szövet, szerv visszaültetése
  • tudományos latin reimplantatio ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | lásd még: implantáció

komplexus

  • lélektan elfojtott, tudattalan vágyak és a velük kapcsolatos gátlások együttese
  • német Komplex ‘ua.’ ← latin complexus ‘körülfogás, átkarolás’, lásd még: komplexum

dinamizmus

  • tetterő, lendület, mozgékonyság
  • fizika erőrendszer, mozgásrendszer
  • filozófia a világot változónak, fejlődőnek, erőktől mozgatottnak tartó felfogás
  • német Dynamismus ‘ua.’: ← görög dünamisz ‘erő’ ← dünamai ‘bír, képes (valamire)’ | lásd még: -izmus

idio-

  • (tudományos szóösszetételek előtagjaként) saját-, sajátos, egyedi, egyéni, ön-
  • görög idiosz ‘külön, saját’

remanencia

  • maradvány
  • orvosi elmúlt betegség
  • orvosi visszamaradt tünetek
  • latin remanentia ‘ua.’, lásd még: remanens

nervizmus

  • orvosi a központi idegrendszert a szervezet legfontosabb irányítójának, az élőlény és a környezet összehangolójának tekintő szemlélet
  • tudományos latin nervismus ‘ua.’: latin nervus ‘ideg’, eredetileg ‘íj húrja’ | lásd még: -izmus

kymru

  • nyelvtan a walesi nyelv, amely a kelta nyelvek brit ágához tartozik, s Wales mai lakóinak negyedrésze beszéli anyanyelveként
  • walesi, ‘ua.’, saját név

illokúció

  • nyelvtan a nyelvi megnyilvánulás szándéka és irányulása a beszélő szemszögéből (a beszédaktus-elméletben)
  • tudományos latin illocutio ‘ua.’: in- ‘bele’ | locutio ‘beszéd’ ← loqui, locutus ‘beszél’