minoritárius jelentése
kisebbségi
újkori latin , ‘ua.’, lásd még: minoritás
További hasznos idegen szavak
művészet Krisztust, Máriát vagy szenteket ábrázoló bizánci kép, amely a legenda szerint csodás módon keletkezett
görög , ‘ua.’, tkp. ‘nem kézzel alkotott’: a- ‘nem’ | kheir ‘kéz’ | poieó ‘alkot’
A minoritárius és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
közgazdaságtan a váratlanul kedvező gazdasági helyzetet meglovagoló, azt gátlástalanul kihasználva nyerészkedő személy
lásd még: konjunktúra
jogtudomány érvénytelenítő, bontó (akadály)
latin , ‘ua.’: dirimere ‘elkülönít, megszüntet’: di(s)- ‘szét’ | emere ‘fog, vesz’
növénytan egyes növények vegyes táplálkozási módja, amely a kemotrófia és heterotrófia jegyeit együttesen mutatja kemo(trófia), heterotrófia
orvosi, biológia kimetszett szövet, szerv visszaültetése
tudományos latin reimplantatio ‘ua.’: re- ‘újra, vissza’ | lásd még: implantáció
lélektan elfojtott, tudattalan vágyak és a velük kapcsolatos gátlások együttese
német Komplex ‘ua.’ ← latin complexus ‘körülfogás, átkarolás’, lásd még: komplexum
tetterő, lendület, mozgékonyság
fizika erőrendszer, mozgásrendszer
filozófia a világot változónak, fejlődőnek, erőktől mozgatottnak tartó felfogás
német Dynamismus ‘ua.’: ← görög dünamisz ‘erő’ ← dünamai ‘bír, képes (valamire)’ | lásd még: -izmus
(tudományos szóösszetételek előtagjaként) saját-, sajátos, egyedi, egyéni, ön-
görög idiosz ‘külön, saját’
maradvány
orvosi elmúlt betegség
orvosi visszamaradt tünetek
latin remanentia ‘ua.’, lásd még: remanens
orvosi a központi idegrendszert a szervezet legfontosabb irányítójának, az élőlény és a környezet összehangolójának tekintő szemlélet
tudományos latin nervismus ‘ua.’: latin nervus ‘ideg’, eredetileg ‘íj húrja’ | lásd még: -izmus
nyelvtan a walesi nyelv, amely a kelta nyelvek brit ágához tartozik, s Wales mai lakóinak negyedrésze beszéli anyanyelveként
walesi, ‘ua.’, saját név
nyelvtan a nyelvi megnyilvánulás szándéka és irányulása a beszélő szemszögéből (a beszédaktus-elméletben)
tudományos latin illocutio ‘ua.’: in- ‘bele’ | locutio ‘beszéd’ ← loqui, locutus ‘beszél’